Menü

Óvodafejlesztés

Fontos telefonszámok

  •   Polg. hiv.                         (74) 481-051
  •   Polgármester                 (74) 481-140
  •   Polgárőrség                  (30) 993-4483
  •   Rendőrség                      (74) 481-276
  •   Orvosi ügyelet                (74) 570-028
  •   1 sz. rendelő                   (74) 480-297
  •   2 sz. rendelő                   (74) 480-652
  •   Fogorvos                         (74) 480-910
  •   Egészségház                   (74) 480-609
  •   ÖNO                                 (74) 480-044
  •   Családsegítő sz.             (74) 480-536
  •   Ált. Iskola                        (74) 580-020
  •   Óvoda                              (74) 480-979
  •   Könyvtár                         (74) 480-734
  •   Műv. ház                         (74) 580-009

Galéria

Iregszemcse történeti áttekintése

Ireg első említése 1263-ból ismert, ekkor az ábrahám kolostor tulajdona. 1327-ben, mint az Ozorai család birtokát említik, majd, mint királyi birtok szerepel 1387-ig, amikor Zsigmond a Tamássyaknak adja. 1447-ben Tamássy László özvegyéé, majd a Tamássy és a Hédervári család közti megállapodás értelmében a Héderváriakra száll. Ezen az ágon öröklődve lesz a Viczay családé a török utáni időkben. 1862-ben Esterházy Pál szerezte meg az uradalmat, majd 1917-ben Kornfeld Móric tulajdonába került, aki a II. világháború előtti utolsó gazdája volt. Ők a háború alatt külföldre menekültek.
A grófi birtok 1944-ben szűnt meg, a báró család külföldre költözésével. A birtok egy részéből megalakult az Iregi Állami Gazdaság Dr. Kovács Géza vezetésével, a másik részéből a Kutató Intézet Dr. Kurnik Ernő irányításával. A 70-es évek közepén az iregszemcsei és a fornádi állami gazdaságok egyesültek.
1953-ban kezdődött a kis létszámú termelőszövetkezet szervezése, majd 1959 telén létrejött nagy létszámmal községünkben a szövetkezet. 1960. március 1-től három termelőszövetkezet működött, úgymint az Új Élet, a Rákóczi és Szőlőhegyen az Újbarázda tsz. A 70-es évek elején a Rákóczi és az Újbarázda szövetkezetek egyesüléséből alakult ki a Rákóczi tsz, majd 1974-ben az Újélet és a Rákóczi tsz együttesen létrehozták az Újélet termelőszövetkezetet. Az 1975-ben megalakult Egyetértés Szövetkezet egyesített az iregszemcsei Új Élet és a nagyszokolyi szövetkezeteket.
A mezőgazdasági szövetkezeteken kívül léteztek még az úgynevezett Hangya Szövetkezetek, amik értékesítéssel foglalkoztak. Ezek is az 50-es évek közepén átalakultak Földműves Szövetkezetekké. A mai Kop-Ka ÁFÉSZ szervezeti egysége a 80-as évek elején alakult ki az iregszemcsei és a tamási földműves szövetkezetek egyesüléséből.
A 1992-93-as privatizáció következtében megszűnt mind az Állami Gazdaság, mind a Termelőszövetkezet községünkben és helyét a Kft-k és vállalkozások vették át. Igaz, hogy a kis egy személyes vállalkozások tiszavirág életűek voltak, szinte egy-két évig működtek.
Az Állami Gazdaság és Termelőszövetkezet létezésük idején 360 családnak biztosítottak megélhetést. Ezen felül a Kutató Intézetben is sokan elhelyezkedhettek és el is helyezkedhetnek még a mai napig is.
Maga az Iregszemcse név 1940. január 21-től kezdve létezik, amikor is a m. kir. belügyminiszter 1939. november 29-én kelt 93208/39. III. rendelkezésével Felsőireg és Szemcséd egyesített községek végleges nevét Iregszemcse névre változtatta.
1949-ben kialakult az országban a tanácsrendszer. Az Iregszemcséhez tartozott Újireg kisközség önálló községgé alakult 1951. január 1-én, majd 1966. szeptember 30-án visszacsatlakozott községünkhöz.
1975. január 1-től megyehatár rendezés miatt az akkor még Tengőd községhez tartozó Hékút és Okrád pusztát Iregszemcséhez csatolták
A 90-es önkormányzati választásokkal megszűnt a közös tanács. Mindkét községben önálló önkormányzat jött létre és működik a mai napig.